Negyedszer is

Babszemmel idén is elmentünk a Könyvfesztiválra. Szerencsére szombatra már egész szép idő kerekedett. Odafelé még éppen átértünk Combinóval az Oktogonon (akkor kezdték lezárni az Andrássy utat), de kicsit csalódtunk, hogy a meghirdetett Kaláka koncert most nem a szabadban volt. A gyerek most nem akart az előadóterembe bemenni, inkább játszott, nekem pedig meghagyta, hogy szerezzek neki egeres mesekönyvet, ami szép és nem félelmetes. Azt hittem könnyű dolgom lesz, de nem volt azért egyszerű teljesíteni a kérést. Először megint Marék Veronikát láttam meg dedikálni, úgyhogy megvettem az utolsó megjelent Boribont, a focisat és aláírattam a szerzővel. Mondtam, hogy akkor most már teljes a Boribon sorozatunk, de felvilágosított, hogy nem igazán, mert már lassan nyomdába kerül a legújabb rész, csak még a címén gondolkoznak kicsit. Mindenesetre köze lesz a könyvekhez, olvasáshoz:)

Osztogattam névjegykártyákat az olvasónaplómhoz, láttam híres embereket, aztán végül találtam egeres mesét is. Beatrix Pottertől vettem végül még meg a Janó, a városi egér kalandját, ami nagy siker lett itthon. Pont aktuális is, mert arról szól, mennyivel jobban érzi magát a mezei egér vidéken, mint a városban, s megegyeztünk, hogy mindegyikünknek Gergő a szimpatikusabb rágcsáló.

Babszem meg az idő nagy részét a játszótéren töltötte közben az apjával és felmászott mindenféle magas építményekre:

 

 

Hasonlók

4 Comments

  1. ideje átkeresztelned Babszemet Ifjú kisTitánra, amilyen fess fiatalember már! (döbbenet hogy rohan az idő, meg hogy milyen helyes K!)