A tavaszi szünetről

Végül aztán hétfőn lejöttünk a fiúkkal Kanizsára, hogy kicsit unokatestvérezzünk, tervek szerint hétfő-kedden Dóri és Eszti lett volna a mamáéknál, aztán megérkezik majd Adri is. Csakhogy természetesen közbeszólt a betegség. Méghozzá Babszemé, aki belázasodott és szárazon köhögött. A lázasság az, ami kicsit fura volt, mert mostanában pont ez nem szokott lenni. Még két napig nem változott semmi, úgyhogy volt doktornőnél is, kiderült, hogy ha vírus is volt, már átcsapott és kapott antibiotikumot (amire több mint egy éve nem volt szükség). Azóta azért javul, de még mindig nagyon gyenge.

Zsebi szerencsére nem kapott el semmit. Eleinte élvezte, hogy itt voltak a nagy unokatestvérek, aztán ők, iskola kezdés miatt kedden elmentebek, Adri pedig csak kicsit jött el ma délelőtt, nehogy lebetegedjen. Zsebivel ma végre, hogy gyönyörű napsütés volt, elmentem cipőt venni. Az alig 100 m-re lévő bevásárlóközpontot másfél óra alatt jártuk meg, s ebből úgy 10 percet töltöttünk a cipőboltban. A többi az oda és vissza út volt, mer lehetett mindenféle botokat találni, azokkal játszani, bokrokba elbújni, fákat ölelgetni, padok rácsozatába kavicsokat dobálni.

Hasonlók