Végül Babszem péntekre nagyjából láztalan lett, úgyhogy visszajöttünk Pestre. Igaz jóval később indultunk, mert Zsebi meg hatalmasat aludt délután. Aztán felérve Pestre ki is derült miért, mert estére meg ő lázasodott be. Na meg én is. Úgyhogy pont jól jött ki, hogy szombatra vártuk teszvesz nénit, aki felajánlotta, hogy jön és ha Babszem beteg, vigyáz rá, amíg mi kimegyünk vasárnap végre Szadára ültetni. Amiből az lett, hogy ma az ember kint töltötte a napot, előkészítette a földet  ültetett veteményt és megmetszette a szőlőt. Mi meg itthon lábadoztunk. Babszemnek már harmadik napja nincs láza, de még köhög néha, viszont Zsebinek meg nekem felmegy éjszakára, igaz, az enyém csak 38 alá, az övé meg fölé is.

Úgyhogy holnap reggel az ember fog menni beíratni Babszemet én meg kihívom a doktornőnket, hogy tartson seregszemlét a betegek felett.