És akkor szombaton késő délután elmentünk porszívót venni a Média Marktba. Ahol amíg mi nézelődtünk a fiúk játszottak, aztán meglett a kiválasztott, viszont nem volt éppen eladó, hogy lepakolja nekünk a doboztornyot, úgyhogy odébb álltunk a tévéket* is megnézni. Zsebi épp bújócskázott és másfelé futott Babszem elől, aki szólni szeretett volna neki, hogy megyünk máshova. Mivel 2 perc múlva se jött utánunk a gyerek, a párom elment a keresésére indult. Újabb 2 perc után mi is felkerekedtünk Babszemmel, amikor megszólalt persze a hangosbemondó, hogy “Lukács Edvárd várja a szüleit az információs pultnál!” Erre elkezdtünk röhögni Babszemmel, hogy na ez tuti nekünk szól és elindultunk a pult felé, de addigra az apja már összeszedte Zsebit (egyébként pont akkor ért oda, amikor bemondták a nevét).

A kis srác persze észrevette a bújócska kezdete után, hogy nem keresi Babszem, de mire visszament a porszívókhoz már nem talált minket, akkor futott össze az eladóval aki elvitte az info pulthoz. Igazából nem volt ideje senkinek se komolyan megijedni mert az egész úgy 3 perc alatt zajlott le. Mindenesetre szépen meg tudtuk ejteni az áruházban nem bújócskázunk és nem megyünk messzire, főleg úgy, hogy nem látjuk a szülőket beszélgetést.

Azóta Lukács családként hivatkozunk magunkra.

*Nem, még mindig nincs tévénk és egyelőre nem is lesz, de azért mindig elgyönyörködünk a 2m átmérőjű 1,8 millába kerülő LG-ben, elképzelve, hogy ezen nézzük a kedvenc filmjeinket.