Miután tegnap séták alkalmával többször is előfordult, hogy Babszem hisztizett, lefeküdt a földre is, az ember kijelentette, biztos elrontottuk őt Kanizsán. Mondtam, hogy szerintem inább csak neki szólt az egész, hogy hétközben nem találkoztak, valamint hogy szombaton én dolgoztam, így továbbra is csonka maradt a család. Reménykedve feküdtünk le, hogy a mai nap, hisz mind a ketten itthon leszünk könnyebb lesz.
Szerintem eddig kicsit visszafogottabb volt a fiatalúr, bár továbbra is feszegeti a határait. De hát ennek itt van az ideje. Hisztikorszak, szevasz!
1 Comment
Jajj. Én is mennyire “várom” már ezt a korszakot. Van remény, hogy ez kimarad? 🙂 AKkor még nekünk talán van fél évünk?
Na még az előző posthoz, de nem akarok duplán írni, hogy honnan is lesz neked bookline-os kuponod? Már évek óta rendelek onnan, de még soha nem kaptam. Emailen küldik? Valami rendelési összeghez kötik? Mert annyit biztos nem költök el, mint te, de a gyed-emhez képest iszonyatosan sokat. 🙂 Mégis akkor beíratkozom hozzád is könyvtárba. ok?