Fakopács

Tegnap este beszéltünk skype-on a fiunkkal. Kezében egy papírlap volt, kérdeztem, talán rajzolt valamit? Mint kiderült nem, hanem kinyomtatta a 25 golyós golyóvezetőt, amit elküldtünk a nagyszülőknek e-mailben. Ugyanis a hétvégén azzal nyúzta őket, hogy menjenek Mikkamakkába vagy valami játszóparkba, ahol ilyen játék van. Annyira beleszeretett ebbe Kanizsán (már voltak erre mutató jelek, a bölcsőde utolsó heteiben többször mentem úgy érte, hogy elmélyülten játszott a hasonlókkal). Mondjuk Nyíregyházán és környékén nem találtak a nagyszülők megfelelő helyet, de azért játszótéren, állatkertben voltak, bár annyira nem kötötte le Babszemet a dolog, mert mindenhol csak a golyókat akarta.

Közben pedig a papírt lobogtatva folyamatosan azt mondogatta, hogy apa megtalálta és megveszi és viszi neki majd a játékot csütörtökön. Függetlenül attól, hogy én kerestem meg a neten, rendeltem meg és megyek majd érte ma. Próbáltam beszúrni, hogy anya veszi, de oda se bagózott, csak apát szajkózta. 

Elmondanám, hogy erre az apakultuszra nem kicsit vagyok féltékeny. A párom meg persze csak röhög azon, hogy a "Ki a főnök?" kérdésre azt válaszolja áhítattal Babszem, hogy Apa.