Tegnap este elmentünk moziba megnézni a Crankot, ami valóban alig másfél óráig pörgött, viszont nagyon sokat levont értékéből a közönség. Sikerült kifogni a leghangosabban és legundorítóbban röhögő pasit, aki mellettem állandóan felvihogott, ha mondjuk kivillant Jason Statham hátsója, s ez egy 10 perces jelenet alatt kb. 105-ször fordult elő. Hazafelé meg persze kaptuk az ideges telefont anyósjelölttől, hogy hol vagyunk, csak nem szülünk?
