Grrr

Most pedig lelépek, persze csak nagyon lassan, mert a menés az, ami a legkellemetlenebb. Útbaejtem a céges dokit. Hátha mond valamit, de legalábbis megnyugtat, hogy csak meghúztam valamit, becsípődött stb. Mert ülni azt egész jól tudok, bizonyos helyzetekben, csak felállni ne kéne meg mászkálni. Otthon pedig bebújok az ágyamba, napolom a mára tervezett takarítást és leápolom a derekamat. Még mondja azt valaki, hogy jól indult ez az év. Képentörlöm.

Hasonlók

2 Comments

  1. Már régóta meg akartam mondani, hogy nagyon jó a versblogod, kedves Tómia.
    Piszkáldfi (korridor)