Szinte az elejétől fogva, hogy idekerült az új Redhead – továbbiakban legyen Tikka – harcol a takarítókkal, hogy ragyogjon, de legalábbis ne legyen mocskos a részlegünk. A gond persze az, hogy a takarítást külsős cég végzi, este illetve hajnalban. Napközben is van ügyeletes takarító személyzet, akik jönnek és gyorssegéllyel feltörlik a vizet, feltöltik a WCpapírt stb. De nem ők csinálják a felmosást, porszívózást, portörlést, stb. Az a titokban dolgozók feladata, amit rendszerint nem látnak el. Kiürítik ugyan a szemeteseket, tessék-lássék ellöttyentik a mosatlant (de ha ivásra szeretnéd használni a csészédet, jobb ha mindezek után még egyszer elmosod rendesen a saját két kis kacsóddal), de néha a földön direkt otthagyott papírok felett siklik el felületes figyelmük.
Nos Tikka kereszteshadjáratba kezdett szebb, tisztább környezet érdekében. Beszélt többször a főnökeikkel, napi ütemezést kért, volt egy hét, hogy csak a takarítókkal foglalkozott, de reggelente ha bejöttünk sok változást nem tapasztaltunk, csak nagyobb porhintést (illatosítót a WC-ben például). Végül mindig a két nappalis csajnak kellett elvégeznie a munka oroszlánrészét, port törölni, meg sötétebb sarkokban felporszívózni.
Tikka aztán újabb harcmodort eszelt ki, élkezdett üzeneteket hagyni a takarítóknak. Úgyhogy a konyhaszekrényen, mosdóban a tükrön Kedves takarítók megszólítással, nagy, vastag, nyomtatott betűkkel vannak kitéve a megjegyzései.
Én meg szerintem úgy jövök a képbe, hogy a takarítók valószínűleg összekevernek Tikkával és igyekeznek megtréfálni. Napok óta minden reggel külön hajtóvadászatot kell indítanom a szemetesem után. Az, hogy hiányzik persze mindig csak akkor tűnik fel amikor a szokott mozdulattal megpróbálom a jobb oldalamra dobni a nap eslő meggyűrt papírját, s nem találom ott a kosaramat. Többnyire a másik irodából szoktam levadászni, de ma reggel teljesen el volt dugva a szemetes az asztalom mögé a sarokba.
Úgyhogy a takarítók bosszújának áldozata vagyok, mert szerintem azt hiszik, hogy aki őket ugráltatja annak külön irodája van, s a Főnénié mellett enyém a másik.
