Már korábban megállapítottuk a párommal, hogy a dupla oldalú DVDket tuti a hülyéknek találták ki. Ugyanis mi eleinte elolvastuk, hogy mi van ráírva és azzal a felével tettük be a filmet, amit nézni akartunk, erre kiderült, hogy nem, annak kell felül lenni, amire rá van írva, hogy mi van rajta, mert a másik oldalon van igazából amit a szöveg jelez. Ennek ellenére az elmúlt hétvégék monstre Jóbarátok nézése során nem egyszer fordult elő, hogy A oldal helyett B oldallal kezdtünk.
Mert olvastunk.
Legutóbbi otthoni tartózkodásunk során anyuéknak vettünk a karácsonyi számítógépükhöz hangfalakat, hogy apu végre hanggal együtt játszhassa a Bejeweled-t. Teljesen addikt lett egyébként, s a számítógépet anyu már nem tudja úgy eldugdosni, mint annak idején a piaci tetris játékot, ami néha hónapokra eltűnt. Na a hétvégén húgomék leszállították Dórit a nagyszülőkhöz, ahol 1 hetet fog tölteni a műtétje előtt, s vitték a mese cédéket is.
Vasárnap este aztán apu kétségbeesetten telefonál, hogy valami nem jó, elromlott a CD lejátszó, mert azt írja ki a Windsor (amióta apu 1x így nevezte, családi körben az ablakokon ragadt), hogy nincs benn CD, pedig benne van, hisz belerakta saját kezűleg.
Mindenfélét kipróbáltak, újraindították a gépet, de még mindig semmi. Mivel a húgom távgyógyításra nem képes, meg jobb nem jutott eszébe, azt javasolta, hívják át a 16 éves szomszéd srácot, ő majd biztos tudja, mit kell csinálni. Persze a fiú nem volt otthon, azért az anyukája feljött, hátha tud segíteni, hisz a gyerekének hála ő már jó ideje él PCs közegben.
S valóban segített.
Apu fordítva rakta be a CDt.
