Egyéni csúcs

Ugyanis már össze vagyok pakolva és még csak másfél óra múlva jön értem a buszocska. Épp tegnap mondtam a páromnak, hogy amióta ismerjük egymást, szinte minden évben utaztam valahova, s többnyire egyedül. Pályázat (rögtön megismerkedésünk után én 3 hónapra huss mentem az államokba), aztán volt egy nagyon gyors prágai hivatalos út, majd Roger szülinapja, hivatalos konferenciák (Párizs meg Riga). Ami szép és jó, hisz klassz helyeken jártam, viszont a céges meg pályázati pénzeken való utazgatás rendesen elkényezteti az embert. Nem fapadossal repked, korrekt szállodákban lakik, költenie se kell a saját pénzét csak ajándékra, mert ott a napidíj, s mindezekből olyan helyeken ehet ihat (ld. Eiffel torony), amit magánemberként meg se engedhetne magának. Szóval el lettem kényeztetve, ez a lényeg. Hisz most is, utazok el egy hétre, pedig a konferencia csak 3 nap, s olyan szállóban fogok aludni, amilyen helyen még nem is voltam. Elvileg még internethozzáférést is biztosítanak, úgyhogy még az is elképzelhető, hogy majd blogolok a távolból, felrúgva minden eddigi elvemet. De lehet, hogy nem és kitartok inkább, aki elutazott az élvezze a nyaralását, s ha elkap a blogolhatnék majd lemegyek a tengerpartra.

Hasonlók