2 hónap

Tegnap volt 2 hónapos Babszem. Hihetetlen, néha úgy tűnik, mintha ezer éve lett volna az a délután a műtőben, máskor meg az jut eszembe, milyen kevés időt töltöttünk még együtt, s még mennyi van hátra. A nagy boldogságot és ünnepelgetést nagyban akadályozta azonban a front, amit a gyerek már tegnap megérzett, ennek megfelelően egész nap nehéz volt a kedvére tenni, s elsősorban sírt.* Így aztán félbe kellett szakítani a szombati bevásárlásomat is, a DMbe már nem jutottam el pelenkáért, haza kellett jönnöm, úgyhogy a páromra hárult az illatszer felkeresésének nagy feladata. Ami komoly kihívást is jelentett neki, ugyanis első körben a Rossmanba ment el, mert ő csak azt az egyet szokta látni a villamosból, s abból is csak annyit jegyzett meg, hogy drogéria, a márkára már nem emlékezett. Mindenesetre most pelenkákkal kísérletezünk.

* Persze megint csak napközben, éjjel azért aludt vagy 6 órát egyfolytában.