Nem a mi reggelünk

Már rég volt ilyen, hogy Babszem ébredés után nagy vidáman könyvet hozott az ágyunkba, hogy olvassa neki az apja (illetve csak meséljen a képekről, mert a Tavaszi böngészőt cipelte ki). Aztán persze később, amikor felöltöztettük leesett neki, hogy ma nem maradhat otthon, nem fog rá senki vigyázni, megyünk a bölcsibe. Úgyhogy indulásnál is sírt, meg amikor odaértünk az intézményhez, akkor is. De mikor eljöttünk, kívülről már nem hallottuk őt.
Egyébként egész jó időben voltunk, be is ugrottam a kisboltba a sarkon, hogy vegyek tejet meg kávéfiltert a céghez (mert azt nem adnak egy ideje spórolásból). Kifizettem szépen, aztán amikor beértem a gyárba és ránéztem a kolleganőmre jutott eszembe, hogy miután eltettem a pénztárcámat, hátamra vettem a zsákomat és eljöttem, a vásárolt dolgokat meg szépen otthagytam a piros kosárban.
Szerencsére visszamenve az az 5 tétel mind ott volt, egy biztonságiőr vigyázta.
Szétszórt-e vagyok.

Hasonlók