Mit ne mondjak, nem visszük túlzásba, el is van kényeztetve a gyermek, de azért vannak szabályok amiket szeretünk, ha Babszem betart. A múlt héten azonban kicsit sokszor volt minden kérésünkre Nem a válasz. Meg amúgy is zsigerből megy az, hogy ellentmond nekünk és nem igazán fogadja meg a tanácsainkat, aztán amikor elesik, eldobja, eltörik stb. megtörténik akkor néha sikerül megértetni vele, hogy mi előtte azért szóltunk, mert szerettük volna mindezt megelőzni. Vagy ott van az, hogy néha 10x kell megkérni valamire, hogy csináljon meg (öltözzön fel, húzza le a WCt stb.), mire szót fogad néha már emeljük a hangunkat. Persze ezek az ellenkezések hullámokban jönnek. Az elmúlt héten kicsit nagyobb volt ez a hullám.
Aztán szombat délelőtt, amikor apjával elmentek a Decathlonba, hogy úszáshoz vegyenek neki sapkát meg papucsot kicsit érdekes helyzet állt elő. Mászókázott és a párom szólt neki, hogy most már menjünk, ezt párszor elismételte, mire Babszem lejött a játékokról. S azt mondta, hogy “Apa nem mondtad, hogy kérem szépen. Ha azt mondod, akkor mindent teljesítek.” Úgy tűnik, nagyon beleivódott, mikor az óvonéni addig nem adott oda neki valamit, amíg szépen nem kérte (ennek pont tanúja volt a párom). Úgyhogy most alkalmazzuk ezt a technikát. Néha működik.