Egyke

Zsebi nagyon élvezi, hogy egyedüli gyerek és nem kell különösebben megküzdenie senkivel se az apja figyelméért. Úgyhogy mostanában nagyon várja mindig amikor az ember hazajön és le se száll róla szinte. Amúgy még a fejlődése is meglódult, mintha minden nap szeretné valamivel elkápráztatni az apját. Már nem csak z-ülésben próbálkozik mászni, hanem térdel, rugózik, mintha mindjárt indulna. Hason fekvésből fel tudja magát nyomni ülésbe és sokat tapsol, mindig megtapsolja saját magát is. Ráadásul most nagyobbakat tudunk sétálni, úgyhogy délutánonként kimegyünk az Óhegyre is, ma sokat sikerült hintázni, s míg legutóbb annyira nem volt oda érte (lehet az ülőke nem tetszett neki), most végigvigyorogta minden percét.

Hasonlók