Úgy látszik, Zsebi immunrendszere harcosabb fajta, neki egy nap volt csak a magas láz múlt kedden. Persze ez pont elég volt ahhoz, hogy ne tudjam elvinni a 15 hónapos státuszra és oltásra. De a héten majd újra próbálkozunk.

Az elmúlt hét elég sűrű volt úgy, hogy mind a két fiú itthon volt, kicsit tanulniuk kellett egymást. Főleg azt, hogy Babszemnek csöndbe kellett maradnia ha próbáltam elaltatni az öccsét. Ami meg persze nehezen ment, mert Zsebit mindig az érdekelte volna, amit a nagy művel. Ezért aztán katasztrofális délutáni alvási mutatóink voltak, viszont hétvégéig esténként legalább hamar elaludt a kicsi. A nagy már változóan szerepelt ebben is, mert erősködött, hogy nem alszik, aztán ha néha sikerült rávenni délutáni szunyára bizony rávert az öccsére.

Hétvégén aztán volt bevásárlás, meg gyors szadai menet, dió és szőlő szedés, vasárnap pedig a nagyobb fiúk elmendtek kalandtúrára a városba. Meg akarták nézni az új metrókat, de azok csak reggel járnak és 4 menetük van, aztán egy nap pihi, szóval lemaradtak róla. De azért legalább metróztak, buszoztak és vonatoztak is egyet. Este pedig még Babszem haját is sikerült levágni. Zsebit meg közben az, hogy most már mindenki itthon van teljesen felzaklatta alvási szempontból. Pedig korábban már kezdett beállni a dél körül 2 órát alszik program.

A héten szabadságon van az ember is, Babszem megy három napot oviba, főleg mert hét elején vannak a programok (angol, foci, logopédus és még mindig semmit se tudunk az úszásról, pedig már a facebookon is érdeklődtem!), aztán csütörtök-péntek elutazunk Szilvásváradra kisvasutazni.