Na hát ez a nyári szünet a végére eléggé ellustított engem is. Majdnem két hete nem írtam és ezért sokan morognak. Tiszavasváriról alig írtam, pedig ott is ugyanannyit voltunk, mint a Balatonon és legalább annyi élménnyel lettek gazdagabbak a fiúk, mint a Magyar Tenger mellett.
Babszem amikor a nyár elején egyedül volt a nagyszülőknél, elment velük a strandra és az nagy élmény volt, alig várta, hogy majd együtt is felkeressük. Persze július végétől épp a nagy melegekbe érkeztünk és csak kora délelőtt meg késő délután merészkedtünk ki a levegőre. A strandot is úgy lőttük be, hogy az első hétfőn délután mentünk, miután Zsebi is felébredt. Aki ugye éppen megbarátkozott a Balatonnal, de a strandolástól annyira nem volt lehidalva. Mert hiába van 3 gyerekmedence Tiszavasváriban, ő nem akart úszó gumizni, úgyhogy jó szívvel csupán a pancsolósba mehetett bele. Az meg annyira nem volt buli. Ráadásul már az ugrálóvárakat is leengedték, a nagy trampolinokba meg nem mert belemenni. Babszem azonban nagyon élvezte a strandot és végig a nagyobb gyerekmedencében játszott, ugrált, úszott, labdázott. Kitalálta, hogy ha fázik akkor kicsit becsücsül a termál vízbe és felmelegszik, s lehet folytatni zárásig (mert szinte addig voltunk) a fürdést. Később valahogy mindig úgy jött ki, hogy Zsebi aludt, amikor Babszem a strandra kívánkozott, úgyhogy mi (én meg a kisebbik fiam) többet nem mentünk el. Babszem azonban volt máskor is a nagyiékkal, aztán amikor megjött Cica vele és nagypapával, majd amikor apa is megérkezett, akkor vele is elmentek és bemutathatta, mikre képes. Cicával még a holtág strandjára is kimentek, de az nem dobta fel annyira Babszemet ő jobban élvezte a medencéket a városban.
Zsebit ezalatt többnyire kielégítette, hogy velem lehet, pancsolunk az udvaron, vagy a nagyi csak vele foglalkozik és elmennek együtt a tejért megnézik az ottani párhetes kiscicákat, vagy ő locsolhatja az összes virágot, vagy enni adhat nagypapával az állatoknak.
Aztán amikor a hosszú hétvégére végül apa is megérkezett, együtt elmentünk a Tiszához, a tiszalöki strandon fürödtünk egyet, vagyis megint főleg Babszem, Zsebi csak a kisvízben szaladgált meg homokozott. Szerencsére délután kettesben is visszamentünk felnőttek és úszhattam egyet.
Voltunk tűzijátékot is nézni, augusztus 19-én persze, de legalább nem maradt el. Bár későn kezdődött, de sikerült ülőhelyre lelnünk úgy okoskodva, hogy egy házsorral a főtér mögött is jól fogunk mi látni, s valóban ez így is volt. Senki nem ijedt meg és bár rövid volt, de azért tetszett. Másnap belenéztünk Babszemmel a tévés közvetítésbe is, de az az igazság, hogy a színek sehogy se jöttek át, nagyon halovány volt vidékről nézve a fővárosi produkció:)