Az első

Elérkeztünk hát az első hónapfordulóhoz. A legfontosabb dolgot, a növekedést, gyarapodást kézben tartjuk, azt hiszem. Csütörtökön a rendelőben feltett kérdésekre mind pozitív választ tudtam adni: hason emeli a fejét, átfordítja, hangra odafigyel, arcra fókuszál, figyelme felkelthető, érdeklődő, nem túlzottan sírós, ingerlékenynek se mondható, erős hangra összerezzen, rövid torokhangokat hallat és én egész könnyen meg tudom nyugtatni.

Napirendünk még persze nincs, főleg evés van sok, s mivel néha olyan sűrűn, meg sokáig, hogy feladtam, nem vezetem a füzetem, egyelőre. Igény szerint szoptatok. Este, meg ha hosszabb nyugira van szükség (séta előtt vagy amikor a dokihoz mentünk), szoptatás után kap lefejt tejet is. Mert amúgy egész hamar megunja az evést, bealszik, aztán 5 perc múlva újra sír, hogy enne. Böfizik is már, bukni ritkán szokott, de a mohó inkább azt is visszanyeli. A séta bejött neki, kicsit nézelődik aztán bealszik, szereti a babakocsit. A hordozó ellen először tiltakozott, de miután kiderült, hogy ez is helyváltoztatásra való, megnyugodott, a dokihoz az oda meg a visszautat végig nézelődte, aztán amint kiszálltunk az autóból bealudt.

Inkább délelőtt szokott nagyokat aludni, meg reggeli után tisztába téve teli pocakkal szeret nézelődni az ágyába és nyúl a lakótársai felé (színes kis állatok az rács mentén), hogy aztán nagy balhé legyen ha valamelyiket sikerül magára rántania.

Legjobban a mellkasomon szeret aludni. S mostanában bizony az éjszakák annyira nem fényesek, mert ugyan csak 2x kel fel, de az egyik ébrenléte hosszabbra szokott sikerülni, például mára virradóra is 2 órát tartott. Alváshiány miatt ma reggel kicsit türelmetlenebbek voltunk és el is felejtettem mondani Zsebinek, hogy boldog hófordulót, pedig pont fél 7 körül ébredt fel, amikor 1 hónapja meglátta a műtő fényeit (napvilág túlzás lenne:).

Főleg hason tud nagyot és mélyet aludni, de gyakran alszik a hátán is, ilyenkor azonban még annyira ficereg, hogy rugdalózással felébreszti magát. Be szokott jönni ezekben a helyzetekben a játszócumi, mert ha azt nyammogja, akkor arra fókuszál és a végtagjai nem rugóznak.

A bátyja hangját is szereti, tegnap míg Babszemmel Skype-on beszélt az apja, Zsebi vigyorogva szopott az ölemben. A nagy testvér amúgy ma hozott neki ajándékot, egy kis plüss egeret, amit teljesen önállóan választott ki, meg talált ki, hogy a kistesónak kell valami meglepetés. Ma volt itt forgalom, megjött Babszem vidékről, itt volt a nagyi s még a húgom is visszaúton Stockholmba meglátogatott minket.

Tejkiütései még vannak, száraz kicsit a bőre is, s van már olyan 50-es rugi, amin végigér, bodyk közül meg jó pár rövid neki, 56-os méret széltében nagy, hosszában csak ippeg. S persze továbbra is szép, íme a ma reggeli érdeklődő tekintet:

 

Continue Reading

Három és fél

Babszem ma három és fél éves. Ezen alkalomból íme a mai menü:

Mondjuk szegény nem jókedvéből, meg a félévforduló miatt kapott ágyba kaját, hanem a sápadtságból is látszik talán, hogy beteg. Tegnap reggel lázasan ébredt. Mivel ügyeletes voltam, az apjával maradt itthon, aki aztán szépen meg is ijedt, amikor délelőtt 39,7 volt a hője. Hűtőfürdő meg ahogy kell, volt minden…

Tegnap egész nap magas láz, ma meg már semmi, csak hasmenés. Ilyen vírusunk mondhatni még nem volt.

Continue Reading

Ez a nap más, mint a többi

Elérkezett hát ez a nap is, amikor reggeltől estig Babszem születésnapja van. Meghallgatta (illetve nézte, mert a Media Player vizualizációjával szokta nézni Halász Juditot) a Boldog születésnapot, bár váltig állította, hogy ez a lányok szülinapi dala. Azt hiszem Anna és Peti nyomán meg úgy érzi, hogy 3 éves kora után már nem kell bölcsibe mennie. De végül azzal, hogy ma ünnepelni fogják (vittünk gyümölcslét meg rágcsát az ifjúságnak) egész jókedvűen ment be a csoportjába. A tortát már várja (ma kap egy kicsit, anyutól megrendelte a Tiramisu tortát már másfél hónapja, és még a másik nagymama is hoz neki holnapra valamit), meg azt, hogy délután játszhat az új ágyán, amit tegnap este befejezett az apja, ma csak a takarítás maradt a szobájában. Holnap pedig lesz a nagy buli.

Összeállítottam megint egy képsorozatot, idén is készült vagy 1000 felvétel, amin szerepel Babszem is, de most nem is külsőre fejlődött olyan sokat. Hiszen tavaly ilyenkor még azt hittem, sose fogom abbahagyni a szoptatást, az érettségin főzeléket fog enni és alig beszél majd. Ehhez képest az anyatej nyár óta a múlté, a rágás egyik pillanatról a másikra megoldódott és olyan gyönyörű mondatokat használ Babszem, hogy a bölcsiben is csodájára járnak. Bár néha azért elkél a Babszem-magyar szótár de legalábbis anya/apa tolmács beiktatása, mert kifejezései burjánzóak, de a kiejtése néhol még hagy kívánni valót maga után.

Szóval van egy 3 éves fiam. 

 

 

 

 

Continue Reading

Visszaszámlálás

Mert már csak 1 hónap és 3 éves lesz a csemete. Ahogy várható volt, 3 hét bölcsibe járás már sok volt neki, úgyhogy vasárnap reggel már betegséggyanús volt Babszem, ugyanis reggelire nem ette meg a Nutellás kalácsát. De még csak a magába a mogyorókrémbe se kóstolt bele! Ő aki amúgy tengernyi Nutellával szokott álmodni. (Igaz, úgy mondja, Tengernyi nuttellával aludtam). Vasárnap este volt 38 a hőmérséklete, lázcsillapító levitte, legközelebb csak hétfő délután lett neki 37,7. Azóta semmi. Kicsit még keveset eszik, de azt mondja, nem fáj a torka. Bár szerintünk ez nem teljesen igaz, néha nyelés közben fura arcot vág, szóval lehet megúsztuk nagy láz nélkül a torokgyulladást. Mindenesetre most otthon van, nagymama vigyáz rá.

Mostanában amúgy nagyon sokat mászik: játszótéren egyre ügyesebb, amit nem ér el, oda viszi a széket és most már az ágyából felmászik a komódjára. Meg le is:

 

 

Continue Reading

3 és 3

A harminc harmadik hónapnál az egyik legijesztőbb, hogy már csak 3 hónap és Babszem 3 éves lesz. De a szokásos közhelyet most kihagyom. A nyáron sokat volt tőlünk távol, ami mindannyiunknak részben jó volt de ugyanakkor rossz is. Nagyon hiányoztunk egymásnak, úgyhogy most egy darabig nem fogunk napokra elszakadni. Mindenesetre megnyugtató a tudat, hogy a gyerek bírja kezelni a távollétet, a nagyszülőket és az unokatestvéreket, s egyre inkább hiányzik neki a gyerektársaság. Most, hogy másfél hétig teszvesz néniéknél volt, folyamatosan Esztikét emlegette illetve amióta a szomszéd házhoz is megérkezett az unoka, többször kérte, hogy menjenek át hozzájuk. Néha még a bölcsis társakat is emlegeti.

A szobatisztaság is nagyjából rendben van. Estére még ő kéri a pelenkát, de többnyire reggel szárazon kerül le róla. Vissza tudja nagyon sokáig tartani, illetve ha akarja akkor hamar képes produkálni újabb köröket is a pisilésből. Mostanában már nem mindig vetkőzik le teljesen (eleinte nem szokta magán hagyni a nadrágokat még bokáig letolva se), és ügyesen irányítja a kukiját. A nagydolog az még a kritikus kérdés. Volt már, hogy elvonult és bilire ült, de sokszor még a gatyába engedi el magát. Lemértük és majdnem1 méteres, még mindig hiányzik vagy 5mm hozzá:)

Reggel amikor megérkeztünk, nagy örömmel várt, azóta egyfolytában a golyókkal játszik és még a strandra is el kellett vinni a legújabb játékát.

 

 

Continue Reading

Harminckettes

Tudom, hogy ilyenkor már annyira nem szokás, csak a fél éveket jegyezni, de hát Babszem akkor is ma lett 32 hónapos. S nagyon bírom, hogy a freeblognál beállíthatom mintha pont akkor írtam volna a bejegyzést, amikora hóforduló volt. Holott akkor éppen pakoltunk be a kocsiba, a telefonom csipogott (az első naptárbejegyzésem minden hó huszadikat 16 óra 12 perc volt: Kázmér hóforduló) és én megölelgettem a kis manót, aki a nyomomban volt. 

Aki pelus nélkül utazott velünk Pestre és egész úton be nem állt a szája. Már messziről észrevette, hogy jön egy busz és akkor nézni kellett, hogy laptopos-e. Szerencsére 2 nagy laptopos hirdetéses buszt is láttunk szóval a főváros méltón fogadta a gyereket. Mikor hazaértünk, Babszem beszaladt a szobájába és azt mondta: Már olyan régen jártam itt.

Alig várjuk, hogy elkezdődjön a miért korszak. Biztos nagyon izgalmas és szülőket végtelenül frusztráló kérdéseket fog feltenni.

Közben kinőtt egy csomó ruhát, pólót, nadrágot, cipőt, biztos meghaladta az egy métert, szóval már lehet 104-es ruhákat venni neki. Holnapután pedig repülőre ül, életében először.

Continue Reading

Kettő és fél

Szóval ma két és fél éves Babszem. Reggel direkt megmértem a bölcsiben, mert áprilishoz azt írták ki, hogy 99 cm, gondoltam akkor majd ide írhatom, hogy van egy méter gyerekem. De még mindig 1 centi híja van. A párom szerint persze ezt behazudhatnám, mert tényleg jól hangzik, én mégse tettem, megvárjuk az igazi 100t. Ja és még 15,9 kg is. Továbbra is jó magasan a kortársak felett van a babaszoba szerint. Ahol megnéztem azt is, mit kéne tudnia. (A babaszobán elég kevés dolgot írnak, ami jó, mert nem stresszeli magát külön az anyuka azon, hogy úristen mi mindennel kéne már tisztában lennie a csemetének)

Kázmér most 2 éves 6 hónapos.
A(z) 30. hónapban lévő kortársai általában a következőket tudják: 

A legtöbb baba

 A babák fele

 Néhány baba
segítséggel fogat mos
kezet mos és megtörli
függőleges vonalat húz
mindig tisztán beszél
egy lábon egyensúlyoz
ugrál
lábujjhegyen jár
fel tud venni egyedül egy pólót
egy színt megnevez
egy barátot megnevez
folytatni tudja a játékot
tervez

 

Már megint ott vagyok, hogy van amiből többet tud (rengeteg színt pl.
és jól tudja őket, tehát ismeri a kéket, zöldet, pirosat, citromsárgát,
rózsaszínt, narancssárgát, lilát, feketét, fehéret), de még nem öltözik
egyedül. Ez utóbbi saját kényelmemet mutatja: gyorsabb felöltöztetni,
mint arra várni, hogy egyedül megcsinálja. Néha megkérem ugyan rá, de
nem érdekli az öltözködés. Mondjuk vetkőzni inkább vetkőzik, a
cipőt-zoknit-nadrágot-kardigánt egész jól tolja.  Az egyensúlyozást még
nem vizsgáltuk, meg a lábujjhegyezést se. A mindig tisztán beszél se az
igazi, mert néha nem értjük mit mond, vagy csak sokára ugrik be.
Viszont eszméletlen nagy a szókincse. Játék folytatását nem értem, de mesét tud folytatni simán:)

Írták még azt is, hogy "Lassacskán kinő a hiszti-korszakból." de ez nálunk komolyan nem jellemző. Néha persze ő is próbálgatja az akaratát, a határait, de inkább csak nyafog és sír, ha valami nem teljesen úgy van, ahogy ő akarja.

Amúgy meg továbbra is szép, okos, kedves, zabálni való. 

Continue Reading

28. hónap

A múlt havi lemaradt, ugyan, de ma nem feledkeztem meg a hófordulónkról: írok végre súlyt meg kilót is, mert a héten lemérték a gyereket a
bölcsiben: 15kg és 97 cm. Magasságra a legnagyobb a csoportban. Súlyra
is csak 1 valaki előzi meg. Egyébként tessék itt van a magassággörbéje,
szóval mindig átlag feletti volt (a lila vonal Babszem, a világoskékek között meg az átlag)

 

 

Egy éve jár a gyerek, meg egy éve volt, hogy eltört a lába is. Most meg sétálni nem nagyon akar, csak motorozni, esetleg babakocsi mellett menni, ha azt tolhatja. Viszont a bilibe/wcbe pisilést egész héten űzte a bölcsiben, csakúgy mint azt, hogy végigaludta az éjszakát. Még nem merek nagy dolgokban reménykedni, de az elmúlt 28 hónapban eddig maximum egymás után 1-2 alkalommal aludt lefekvéstől ébredésig folyamatosan és mára virradóra már én se ébredtem fel hajnalban, hogy megnézzem, minden rendben van-e nála, de legalább füleljek egy kicsit dobogó szívvel. Későn érő gyermekünknek szorítunk. Annak is, hogy most már a szoptatást is abbahagyhatjuk.

Continue Reading

Huszonhat hónap

Kicsit úgy érzem, ha nem írok hófordulókról szegény gyereknek valami kára származik. Mondjuk már rég nem írok a fizikai növéséről (kb 15 kilo és 94cm, a fejét sose tudtam pontosan), meg kép is kevesebb készül róla, mert már nem a statikusság a lényeg. Hanem hogy mennyire ügyesedik na és persze a verbalitása, amellyel napról napra ejt csodálatba. Legutóbb például azzal, hogy takarításkor előkerült valami karácsonyra/Mikulásra kapott kis könyv, végiglapozta és mondta, hogy Télapó. Pedig decemberben még ilyen szavakat ki se mondott, csak ismerte, de most már használni is tudja, ráadásul jól.

A múlt pénteken az is nyilvánvalóvá vált, hogy ha csalódottan is, de elalszik nélkülem este is, nem csak délután, s a nagy hisztiket is (öltözés, vetkőzés, pelenkázást övező tiltakozások) nekem tartogatja. Az akarata továbbra is erős, nehezen bírok átverni rajta pár dolgot. Ebből következik, hogy minduntalan megállapítjuk, el van kényeztetve, sok mindent engedünk neki és kevés a tiltás. Játszhat a kajával, öntögethet üdítőt, villát és kenő kést is forgathat a kezében, ha akar ehet pudingot vacsorára és ihat a kávémból:

 

 

Persze csak miután jófiúként olvasott velem egy kicsit, az új paplanjába bugyolálva:

Continue Reading

22-es csapdája

Szombaton, bár nem posztoltam róla, de Babszem betöltötte a 22. hónapot. Mindjárt két éves lesz. Már kitaláltam, mit kap a szülinapjára, majd még azt kell meggondolnom, hogy mit válaszoljak, ha a család kérdi majd, hogy "Na és mit kér Babszem a szülinapjára?" Két héttel később jön majd ugyanez karácsonyban. Megbeszéltük a párommal, hogy azért nem fogunk mindenkinek ötletet adni, kreatívkodjanak ők is, meg a gyerek ne csak a mi ízlésünk szerint kapjon ajándékokat, kell neki más is. Úgyse biztos, hogy épp azt fogja szeretni, amit adunk. Jó esetben úgyis a csomagolással fog játszani.

Continue Reading

Black Jack

Szóval közben augusztus 20-án meg 21 hónapos lett a csemete. Ma délelőtt sikerült körülbelül megmérni, milyen magas. 89cm. Még mindig átlag feletti a hosszúsága. Talán jövő héten tanácsadáson/oltáson/igazolás kérésen* sikerül egy súlymértéket is szereznünk.
Addig is egy balatoni vigyorgós:

* Megvettem a bárányhimlő ellenit így bölcsi előtt, biztos ami biztos alapon, meg hát kell arról is papír, hogy nincs semmi fertőző betegsége, mehet közösségbe.

Continue Reading

20×20

Tegnap volt ugye 20. és Babszem 20 hónapos lett. De nem volt kedvem, aztán meg időm posztolni, pedig anyuéknál hazafelé megálltunk és beizzítottuk a gépet de aztán csak levélolvasás lett belőle. Megvolt hát a tenger, s mivel a fürdésről video készült, itt még úton Cirkvenica felé látható a csemete. Azóta a nap még jobban kiszívta a haját.

Continue Reading

19-15

Szóval most már 19 hónapos a gyerkőc és tegnap hagyta megszámolni, hogy van 15 foga. Csak használná őket másra is, mint duplo kockák meg elemek rágcsálására. Elméletben nagyon jól tudja, mire valók a fogai. Meg is mutatja, hogyan kell rágni velük (csattogtatja őket nagy komolyan), de kaját még mindig csak pépeset fogad el, nagyobb darabokat meg csak nyalogat, világért se harapna bele mondjuk a reggeli fél paradicsomba, amit kikövetel magának. Na és persze beszélni se hajlandó még, de hát minek is tenné, mikor szépen el tud mutogatni mindent mi, a szülők meg megértjük mit akar és mindig elmondjuk helyette is, hogy merre megyünk, mit csinál a csiga, mit kell megöntözni, felolvassuk a verseket stb. Amúgy megért mindent sőt mostanában már direkt rosszalkodik, csinál olyan dolgokat, amikből tudja, hogy balhé lesz. Ez látszik a szemén, amikor nekiáll például a mosogató alatti tisztítós szekrény ajtaját nyitogatni, vagy ha egészen más felé akar menni hazaúton, mint kéne. El is van kényeztetve azért a csemete, ez nem vitás. Főleg úgy, hogy engem már most lenyom az akaratosságával. Az apját még nem. De amúgy jókedvű, továbbra is mosolygós és ritkán sír.

Continue Reading

Másfeles

Szóval ma töltötte be másfeledik életévét Babszem. 18 hónap. Nem semmi. Mivel ma utaztunk, meg pakoltunk meg örültünk, hogy hazajöttünk, kép nem készült róla. De itt van egy, 3 nappal ezelőttről a kis locsolóról:

Continue Reading

Tizenhét

Mivel hónapforduló van, kép is aktuális. Apa és fia.

Elnézegetve a tegnap és ma az Óhegyen készült képeket a párom megjegyezte: Rohadt nagy ez a gyerek.
Ami mondjuk azért kényelmes mindkettőnknek, mert nem kell lehajolnunk, ha a kezét fogjuk például. De a nagyság nem csak nekünk tűnik fel. Ma este itt volt Cica és mesélte, hogy Babszemet aki mint háttérkép szerepel nála vagy 3 évesnek nézték.

Continue Reading

Tizenöt

Már a tizenötödik hónapnál tartunk. Párom, aki szerint csak tízes számrendszer a normális már egy ideje azt mondogatja, hogy Babszem másfél éves. Felhívom rá nem egyszer a figyelmét, hogy az még 3 hónap, mert például a múlt héten a cipőboltban, ahol megpróbáltam beszerezni a gyerek első lábbelijét az eladónő kicsit furán nézett, mikor mondtam, hogy még nem jár, az apja pedig, miközben az üzletet lelkesen körbeteperő gyereket követte, hangoztatta, hogy már másfél éves a fiú. Másfél évesen már ciki ha nem jár a gyerek. 15 hónaposan még elmegy, főleg ha fel-feláll, oldalaz, szereti ha jártatják (múlt pénteken a nagyapja dereka megfájdult). Pláne Babszemnek van nehéz dolga, a magassága miatt nem könnyű az élete, az egyensúlyozásra nagyon oda kell figyelnie. Egyébként is, a fiúk mindent lassabban csinálnak. Szóval Babszem még nem megy. Oldalaz, megáll, néha 1-2 bizonytalan lépést megtesz, de elég óvatos ahhoz, hogy ne erőltesse a dolgot. Majd ha már biztos lesz. Még mindig nincs normális cipője se. Az első pár beszerzése amúgy se lesz egyszerű, múlt héten nem volt túl kooperatív például a gyermek, mikor plázázni vittem, aztán meg kiderült, hogy a torkos lábával nem is lesz könnyű találni neki olyan lábbelit, ami jó is rá.
Kedvenc játékai továbbra is a könyvek. Hozza utánunk a kedvenceket, hogy olvassuk el, napjában többször is (Kisvakond és a nyuszi, Vidám pöfi vonat, Három nyulak, Altató, Gromit’s busy day, Telhetetlen hernyócska most a sláger, valamint a könyvtárból szerzett Tíz kicsi csillag és a Hova tűnt az ellenőr?). A szöveg nélküli Téli böngészőben pedig már egyre több mindenre kíváncsi, sőt majdnem mindent amit már elmondtunk neki vissza tud mutogatni.
Ma éppen kajailag is jó napja volt, evett gyümölcsöt, meg ebédet is, de van, amikor ez nem így megy. Viszont most már naponta többször hajlandó stanglit, pogácsát, almát "nyalogatni". Reménykedem, előbb utóbb harapni is fog.

Continue Reading

14 hónapos

Mostanában annyi minden történt és nem volt időm dokumentálni. Pedig szükség lenne rá. Remélem a hét elején összejön valami összefoglaló. De ma mindenképp kellett írnom, hisz ez már hagyomány, Babszem hónapfordulóján. Már nagyon jól feláll bármi (pl. fal, hűtőszekrény) mellett is és támaszkodva gyalogol mellettük. Tegnap szemtanúi lehettek vendégeink is annak, hogy gyakorolja a küszöbön átlépést. Nem csak sima talajon ácsorog és megy, hanem az ágyunkon is. Néha rá kell szólni, mikor a tapétát nyalja, hogy azt nem kéne, maradjon csak a tükörképes csókolódzásnál. Egyébként egyre tovább áll meg. Persze gyakran észre se veszi, mert éppen hisztizik, vagy mindkét kezében fog valamit, azokkal manőverezik, s közben meg hosszú másodpercekre állva marad támaszték nélkül. Szókincsről még nem lehet beszélni, vannak szótagok amiket mondogat, utánozgatni próbál, de a tüsszentésre mondott E, amivel egészségedret kíván már más hanglejtésű, mint a mutogatós. Féltékenykedése főleg hétvégéken csúcsosodik ki, mikor én képes vagyok értékes apatime-ot rabolni azzal, hogy csókot váltok az emberrel, esetleg megölelem. Olyankor határozottan eltol engem.

Continue Reading

Születésnap

Elhatároztam, hogy valami nagy, okos posztot fogok írni ezen a napon. Mert azt illik, ha már 1 éves lett Babszem. De még gyűjtöm hozzá az energiát. Addig is, egy kép többet ér száz szónál alapon az 1830 képből válogatás. Ez úgy a tizede.


Egyesével meg itt láthatóak a képek.
Continue Reading

A tizenegyes

Ma megtörtént az, ami az elkövetkező években még sűrűbben fog előfordulni. Elfelejtkeztem a hónapfordulóról, hogy Babszem ma töltötte be a 11. hónapját. A nagyszülők (akikre az elején rászóltunk ugye, amikor 20-án nem telefonáltak, hogy megfeledkeztek az unokáról) emlékeztettek rá.
De ma sűrű nap volt,azt se tudtam hányadikát írunk. reggel kérdéses volt, hogy elindul e végre a kocsi, mert utazunk Tiszavasváriba, aztán meg hogy kijutunk-e végre a városból, alszik-e eleget a gyerek (aki fél 6-kor már fenn volt és 20 percre volt hajlandó lehunyni a szemét az autópályán), jó helyen térünk-e le az új M3-on (persze nem, mert beparáztunk és az első ismerős városnévnél lefordultunk) stb. De most már nyugi van, még Babszem is bealudt csont nélkül, remélem, az éjszaka behozza a mai lemaradását.

Continue Reading