Naptárazás ismét

notebook-428293_1280Az az igazság, hogy már ősszel elkezdek nagyon izgulni, hogy akkor most majd veszek jövő évi naptárat és nézegetem a kínálatot. Mert az most már egyre szélesebb és izgalmasabb és egyre inkább kétségbe ejtő. Mert ha az ember megnézi a pinterestet vagy kreatív fórumokat, azt látja, hogy vannak ezek a roppant drága naptárak, amik csillognak és villognak, de az ügyes kezűek még a simából is tudnak szépet csinálni. Csak aztán valahogy nekem úgy tűnik, hogy ezeknek a naptáraknak a végén nincs már más funkciójuk, mint hogy szépek és dekoratívak legyenek. S a sok csillogás mellett nehéz megtalálni benne például, hogy hányra is kell orvoshoz vinni a gyereket.

Tavaly is azt írtam, hogy végüla nézelődés után mégis a szokásos Moleskine mellett döntöttem. (A cuki kóreait meg odaadtam Dórinak ajándékba, nem tudom, azóta használta-e)  Ami végülis bevált, alkalmaztam néhány dolgot, amit máshol láttam, de még mindig van pár dolog, amiben hiányt érzek. Úgy döntöttem, hogy megpróbálok valami rendszert vinni a naptárhasználatba. S talán dokumentálom is, hogy miképp.

Continue Reading

2015 naptár

MoleskineMindig izgalmas része az évnek, amikor ki kell választanom, hogy milyen naptárat fogok jövőre használni. Mármint határidőnaplót. Már valamikor októberben kezdtem a válogatást. Először azt gondoltam, hogy majd valami sk. naptárat használok, annyit nézegettem mindenféle saját tervezésű naplót a Pinteresten, hogy teljesen összezavarodtam. Pedig nem tűnik nehéz dolognak egyet összeállítani, de rájöttem, hogy nekem még nincs olyan rutinom, meg beosztásom, hogy ahhoz egy külön, személyemre szabott határidőnaplót nyomtassak. Márpedig a net tele van ilyenekkel, legolcsóbbakat az ember letölti az etsy-ről, kinyomtatja és befűzi magának. Szóval megvan a diy érzés. Tavaly tök olcsón rendeltem egy cuki kis koreai határidőnaplót, de az nagyon cuki és nagyon koreai ahhoz, hogy használjam, úgyhogy még mindig ott van a fiókomban.

Idén láthatólag sokkal jobban kihasználtam amúgy a Molskine naptáramat, úgyhogy természetesen a végén a sok nézelődés után ismét maradtam ugyanannál a formánál. S ma délután nagy örömmel írogattam bele a születés és névnapokat, meg hogy melyik hónapban mikor kell leadni a villany meg gázóra állásokat. Mert az fontos!

Continue Reading

Naptár

Névnapja volt a páromnak, s az ajándék kiválasztása nem kis fejtörést okozott, de úgy gondoltam, hogy megvan a tökéletes. Munkája révén már eddig is sokat változott, hozott kompromisszumokat. Például mappával jár, nyakkendőben, van mobilja, sőt már nem hagyja napokra lemerülni, hanem feltölti, mielőtt még jelezne a telefon. Viszont a jegyzetelési módszerein nem változtatott, még mindig cetlikre, papírokra írogat. Okulva az
eszpee
-féle ideális szervező feltérképezéséből fakadó cikksorozaton, úgy döntöttem, veszek valami hasonlót. Persze azért mégse egy egyszerű noteszt, hisz névnapról van szó. Úgyhogy beruháztam a
Moleskine
legújabb 18 hónapos naptárjába. Nos, az ajándék nem aratott sikert. Persze emlékezhettem volna, hogy annak idején, amikor megismerkedtünk az ember söröscímkékre, cetlikre, meg ami a keze ügyébe került, iratrendezőként pedig a farmere hátó zsebét használta (ezért aztán gyakran fejtörő volt az elmosódott számokból kitalálni, mit is kéne tárcsázni). Kapott hát tőlem egy nagyon pici, zsebbe beférő telefonregisztert. Ami még mindig ott van a fiókjában. Szóval ilyen irányban nem hajlandó fejlődni. Azt mondja, jó neki jegyzetelni bentre az A4-es, azt nem hozza haza, mert az munka, meg ott bent fűzi le. Most van egy Moleskine határidőnaplóm (igazából mindig is szerettem volna egyet, szóval az ő névnapján magamat ajándékoztam meg:)

Continue Reading

Naptár

Nah megint kezdődik a naptár mizériám. Tavaly ugye felszámoltam a Filofaxomat és évközben a kis keskeny, horizontálisan elhelyezett naptárt kezdtem el használni, címrészébe csak a fontosabb neveket és telefonszámokat írtam fel. Csakhogy azóta lett mobiltelefonom (későnérő típus vagyok), s a legtöbb telefonszám abban szerepel. Na meg egy kockásfüzetem is, ami általános noteszként szolgál. Van egy új spirálfüzetes naptáram is, 2004-es, ami akár fel is válthatná a kockásfüzetet, mert elég nagy, hogy sok minden beleférjen. Egyetlen baja, hogy nincs címjegyzéke. Van egy kisnaptáram is, aminek meg a méretével van bajom… nevezetesen, hogy kicsi.
Ugyanakkor meg jó lenne egy csomó mindent elektronikusan tárolni… Csakhogy legalább három számítógépet szoktam használni (egyet ugye a gyárban, meg van kettő otthon is, ahol meg nincs internet).
Ezek annyira jó látszatproblémák, hogy sokkal jobban el lehet rajtuk szarakodni, mint mondjuk azon, hogy értelmes postot írjak, összefoglaljam az évemet, fogadalmakat tegyek vagy éppen leírjam miket tervezek erre az évre. A naptárprobléma nagyon is szépen feledteti minden ez irányú áltörekvésemet.

Continue Reading

Naptár

Tegnap vettem meg a 2003as naptárt.
Kb. 6-7 éve használtam a Filofaxomat, de megfigyeltem az elmúlt két évben, hogy alig használtam rendeltetésszerűen, mert vagy az asztali naptáramba irogattam fel a fontosabb dolgokat ( mert a legtisztább az, ha szöknek a szemembe az események, emlékeztetők, amióta dolgozom és van asztali naptáram, azóta nem feledkezem meg a névnapokról se, mer hogy fel vannak vésve, hála a kiadóknak, korábban sose tudtam kinek mikor van a névnapja), vagy pedig a számítógépben, levelezőprogiban őrzöm az ismerősök adatait (éljen a Group Wise addressbookja). Illetve már csak teli van rengeteg névjegykártyával, papírral, képpel és csak a felesleges helyet foglalja a táskámban, mert nagyon ritkán veszem elő.
Megkívántam hát egy horizontálisan osztott naptárat, persze bordót. Megvettem. Este nekiálltam átírogatni bele a fontosabb telefonszámokat, nevezetesebb napokat.

Mosolyogva néztem, hogy gimis osztálytársak még otthoni címei mellett dokumentálva vannak benne a barátnőim költözései, telefonszámváltozásai (azt hiszem Zsu tartja benne a csúcsot mert vagy 4 újabbnál újabb rublikát kellett nyitnom neki, hála a sok költözésének meg munkahelyváltásának), néhány udvarló, akinek a vezeték nevére szinte már nem is emlékeztem, csupán a címükből jöttem rá, hogy kik is voltak, régi tanárok, elérhetősége mellett még a születésnapos fiók volt érdekes, ahol térképről lemászott csoporttársak mellett régi angliai ismerősök születésnapjai voltak komolyan felvezetve.
És persze a jegyzetek közt felsorolva az összes anyunak már meglévő szakácskönyv, hogy a 99-es sorozatból nehogy duplán kapjon a következő szülinapjára, na meg a csokis keksz receptje, s néhány bohó kezdemény amikor elhatároztam, hogy márpedig pontosan vezetni fogom hogy is állok hónapról hónapra anyagilag.

Úgyhogy elfogott a nosztalgia és máris nem tartottam olyan jó ötletnek ezt az új kicsi, egy évre szóló naptárat. Lehet, hogy majd veszek mégis betétet a Filofaxomba… De mindenesetre nem fogom felszámolni, mint ahogy a betéteket sincs soha szívem kidobni, megvannak azok is a fiókjaimban, mindig az újabb évi lapok zacskóiba csomagolva az előző év termése.

Continue Reading