Bár már megállapodtunk abba, hogy ugyan összejön a könyvklubunk, de nem feltétlenül a feladott könyvről fogunk beszélgetni, azért a héten nekiálltam a családregénynek. Még pár hónapja vettem meg Jablonczayék sztoriját valamelyik antikváriumban, szinte ugyanazt a kiadást, a barna borítóst a Szabó Magda sorozatból, ami otthon is fenn van a szüleim polcán. Mikor olvasni kezdtem, felfedeztem, hogy az előző tulajdonos benne felejtett egy képet, s az öltözékből ítélve a kisfiú korombeli lehet. Immár a második jópofa antikváriumi dolog idén. Ha valaki felismeri magát, vagy az anyukáját (nincs nagy esély….) annak visszaadom a képet. Sajnos a hátulján csak egy T betű van, semmi más.

2 Comments
” Ha valaki felismeri magát, vagy az anyukáját (nincs nagy esély….) annak visszaadom a képet.”
Én általában felismerem magam, és gyakran az anyukámat is. Viszont nincs szükségem a képre, mert idegeneket ábrázol. Mi legyen?
ez jó!
bár én csak vonatjegyeket találok a könyvekben.. 🙁