Tegnap este éjfélre sikerült olyan állapotba hozni a lakást, hogy visszatehettük az ágyunkat és lefeküdhettünk aludni. A párom bevallotta, hogy napközben volt egy időszak, amikor őt is elfogta a kétségbeesés, hogyan is lesz ebből működő rendszer, de azt is meg kellett állapítania, hogy hiába gondolta anno, egyedül is megcsinálja a csövezést, belátta, hogy szinte lehetetlen vállalkozás lett volna. Bónuszként a szomszéd nénivel is összerúgták a port, aki kikérte magának a délelőtt 11kor történő egy órás falfúrást és porzást. Legalább tudjuk, mire számíthatunk majd, ha Babszem szirénázik éjszaka. Semmi megértésre. Igaz ma reggel összefutottam Évával a szomszédból, aki szerint a néni úgyis elfelejti előbb-utóbb mi történt, mert nem igazán memóriabajnok. Ma délelőtt még egy körre mentek a szakik, mert a beüzemelés elmaradt tegnap. Remélem egy jó óra múlva már azzal hív az ember, hogy minden csodás, működik
