Lehet, hogy ez a szar nap, aminek éppen csak a fele telt el igazából már tegnap este kezdődött, amikor kidöntöttem a gyümölcslevet a szép új íróasztalra. A délutáni programom felrúgva, jól el is keseredtem, hogy valami ki fog itten maradni, mondjuk nem jutok el tornászni és akkor az már majdnem 2 hét… De legalább az NSTn még semmi jele nincs, hogy Babszem elindulna a világba. Ez azért megnyugtató.
