Teadélután

Tegnap Láthatatlan Unokatesóm hívta össze a pesten fellelhető rokonságot, gyerekestül egy kis összeröffenésre. Mivel épp keresztanyám is itt volt családlátogatáson egyik kanizsai unokájával a végeredmény 6 és fél gyerek volt. Babszem, mint fél gyerek viselkedett a legjobban, de legalábbis nem szaladgált, kiabált, játszott stb., s ugyan az unokatestvérek hangjára nagyon felélénkült (gyerekkörnyezetben mindig jobban pörög), de ezt csak én érzékeltem. Viszont továbbra is igaz, hogy minél több a gyerek egy helyen, annál kevesebb gond van velük. Dóri meg a két nála közel 1 évvel idősebb fiú bujócskáztak, veszekedés se volt, a kisebbekre meg mindig odafigyelt valaki. Végül rábeszéltek a fürdetős vödörre, úgyhogy azzal felpakolva jöttem haza.
Odafelé SZS*-vel találkoztam, akki gratulált a pocakhoz, megkérdezte, mikorra várom, mondtam, hogy elvileg hétfőn kellett volna szülnöm, elképedt, hogy ahhoz képest nem is nagy a hasam. Most megint irány a kórház és NST. Csak megnyugtatásként jelentkeztem be:)

*Blogom kezdetén az egyik főnököm volt, akivel sok harcot vívtam ugyan, de azért kijöttünk egymással

Hasonlók