Hagymához is hagymát

Áradoztam arról, hogy milyen jót tett globálisan Babszemnek a bölcsőde, de ugyanígy nagyon jó az is, ha egyedül lehet otthon és valaki csak vele foglalkozik. Mint most a héten a nagymama. Aki minden nap taníttatott vele egy-egy mondókát, amit persze nem mindig akar elsőre elmondani, amikor hazaérünk, s nagyi szeretné őt produkáltatni, olyankor meg Babszem persze direkt nem csinál semmit. De akivel olyan kalandjaik voltak, amiket este elmesélt lefekvéskor mert miután azt mondja, hogy "Meséljük mi történt ma Ubával*"és én elkezdem a felvezető szöveget, aztán ő átveszi a szót, s elmondja, hogy játszótéren voltak, áfonyás joghurtot vettek meg sehol se kaptak kelbimbót és belelépett a kutyakakikba stb.

Ráadásul tegnap óta tunkolási mánia van. Tunkolta a tojást, a főzeléket, a levest, a gyümölcsjoghurtot és a tejbedarát is. Úgyhogy most fogyassza rendesen a kenyeret, amit eddig otthon nem evett. A bölcsődében állítólag igen, mert én mindig rákérdeztem, hogy uzsonnához/reggelihez eszegeti-e a péksüteményeket és ott buzgón helyeseltek.

 

*H betűt nem szokta ejteni szó elején. Kicsit franciásan.

Hasonlók