Félidőben

Az ünnep félig elmúlt már és azt kell mondanom, hogy határozottan jól sikerült a döcögős kezdetek (nagypapa betegsége, késő vonatok, hini oltás) ellenére is. Azért még 24-re is maradt vásárolni való, de azt szerencsére az ember elintézte, elvitte Babszemet is magával meg teszvesz nénit és amíg ők gyümölcslét meg póréhagymát vettek én kivasaltam és megfőztem az ebédet. Ami csak hagymaleves volt meg előző napi maradék tonhalas tészta, de mivel a vacsora is a mienk volt, nem nagyon akartuk telíteni magunkat.

Ebéd után Babszemet nagy nehezen elaltattam, vagyis felmentő seregként kiszólított a kötelesség – úgyis mint a pulykát be kell tenni sülni – és meg lett mondva a manónak, hogy egyedül kell szunyókálnia, amit két pillanattal később meg is tett. S közel 3 órát aludt. Ezalatt megsült a pulyka, ki lett takarítva a konyha, feldíszítve a fa, megterítve, elkészült a borleves, tésztasaláta és az áfonya mártás is (életemben először csináltam ad hoc jelleggel – van áfonya a mélyhűtőben, legyen belőle mártás volt a kiindulási pont). A sütést szerencsésen megúsztam idén is, ugyanis anyósjelölt szülinapjára való tekintettel rendeltünk tortát (Eszterházyt a Szamostól), s ennyi édesség úgy éreztük bőven elég lesz. Ja és még sikerült valami ünneplőt is felvennem, mielőtt felébredt volna a gyerek és megérkeztek volna a vendégek.

Az ajándékozás nagyon jó program volt: Babszem osztotta a csomagokat, nagyon igyekezett igazságos lenni. Ugyanis amikor Cica úr már a második csomagot kapta volna egymás után, az enyimhez meg még nem jutottunk el, inkább nekem adta a dobozkát, azon a címen, hogy mindenkinek egyenlő számú ajándéka legyen.

 

A vacsora jól sikerült és a sült húshoz tényleg finom volt az elsőre bizarrnak tűnő áfonya mártás. Viszont a beharangozott menta szósz annyira nem ízlett, hiába volt Coleman’s töményebbnek bizonyult annál mint amire számítottunk. Cica úrnál azonban sikert aratott. Vacsora után nagy büszkén telefonáltam körbe a családomat, hogy nálunk már volt Jézuska meg habzsi dőzsi is. Miután elmentek a vendégek anyósjelöltéken kívül itt voltak Cicáék akik szintén egy anyóst is hoztak magukkal, s elpakoltam a konyhában, az hirtelen egész nagynak tűnt. Meg is voltam elégedve: elvégre 8 embert tudtam leültetni, s a vendégeknek csupán 2 széket meg 2 terítéket kellett hozniuk (mély és lapos tányért, evőeszközzel, pohárral és desszertes tányérral fel voltam szerelkezve). Éjfélkor pedig már aludtunk is mindannyian. Bár kicsit úgy éreztem magam, mint Timmy:

 

Ma pedig Cicáéknál voltunk ebédelni, ahol megvolt a hagyományos hal és bejgli is, szóval a tradícióknak is adtunk rendesen. Holnap pedig utazunk Babszemmel anyuékhoz és ott folytatódik a Bazi nagy Lobóék lagzi.

Hasonlók