Egyke

Zsebi a héten megtapasztalhatja, hogy milyen egyedüli gyereknek lenni. Oké persze a nyáron már voltunk itthon csak hármasban meg kettesben is, de akkor ő még alig figyelt a környezetére. Mostanra azonban már kialakult napirendje van aminek fontos része a bátyó is. Zsebi még mindig rajongó szemekkel és örök vigyorral tudja nézni Babszemet, aki kedd reggel elutazott a nagyival Tiszavasváriba telelni kicsit. Még utoljára bebújtak együtt az ágyunkba, s míg a nagyobbik a telefonomon játszott az autóversennyel búcsúzóul, a kicsi felváltva hol őt nézte, hol meg a telefont. Láthatólag tegnap este Zsebi hiányolta a szokásos programot, nézegetett be a gyerekszobába, hogy akkor most hogy is lesz, de mára már úgy tűnt megértette, hogy Babszem most nincs itthon.

Mondjuk ehhez képest napközben nem tért vissza a szokásaihoz, még mindig ugyanúgy kevesebbet alszik mint a múlt héten, mert inkább még a hétvégi pörgést várja, amikor mindig történt valami. S a nagyi azt se tudta melyik fiúhoz kapjon.

Egyébként most jobban megfigyelhető volt az is, hogy Babszem nehezebben viselte, már nem ő az egyetlen unokája teszvesz néninek. Legtöbbször próbált elvonulni nagyival a gyerekszobába, hogy együtt legyenek, aztán persze néha megfeledkezett a lelkes közönségről, aki megpróbálva kihasználni a holtidőt Zsebit kezdte volna szórakoztatni. Csakhogy ez nem járt sok sikerrel, mert Babszem majdnem azonnal észrevette a partizánakciót és ha előtte egyedül is jól elvolt, mindjárt szüksége lett volna valamiért a nagyi segítségére. Na de most pár napig csak körötte forog a világ.

Hasonlók

2 Comments