Hétvégén végül megtörtént a harmadik szülinapi ünnepség is. Nagymamáék már pénteken feljöttek, szerencsére akkor még nem volt gond azzal, hogy Zsebi aludjon, én meg el tudtam menni egy kellemes kis beszélgetésre (erről írtam is az olvasónaplóban). Szombaton Babszem az apjával meg a nagyszülőkkel elment játékboltba, meg felvenni a harmadik tortáját én pedig itthon főzőcskéztem. Persze hiába igyekeztem, Zsebit nem sikerült elaltatnom, pedig még levegőzni is elmentünk. De végül ebéd után egy sétányit aludt, a nagyi másfél órát keringett vele, az akkor még jó időben. Na de az ebéd nagy siker volt és mindenki örült a Szamos-féle Eszterházy tortának.
Vasárnap terv szerint megint csak én maradtam volna itthon, ismét csak ebédet főzni, mert a nagyszülők Babszemékkel kimentek volna Szadára, ahonnan még haza kellett hozni a répát meg a hagymát és még a víztelenítést kellett elintézni. Csak az időjárás közbeszólt, úgyhogy végül csak a két legidősebb férfi (a párom meg a nagypapa) mentek ki. Ez volt a nap, hogy Zsebi nem aludt, mert egyszerűen nem akart semmiről se lemaradni. Végül délután még az is belefért, hogy az emberrel elmenjünk egyet vásárolni, bár semmi értelmeset nem vettünk (cipőt és ruhát néztünk volna magunknak).
Az Adventi naptárnak felemás volt a fogadtatása. Babszem már szombat reggel nagyon akarta bontani, amikor felkelt, de Zsebi akkor még aludt, úgyhogy meg kellett várni, amíg ő is felébredt. Akkor magyarázta neki, hogy karácsonyig most majd minden nap lesz valami játék, úgyhogy az első könyv (Kippkopp karácsonya) láttán kicsit lekonyult a szája. Elmagyaráztam neki, hogy mi az idei koncepció (olyan ajándék ami mindkettejüknek szól, mikor melyiküknek jobban, de együtt tudjuk nézni és olvasni), s aztán aznap meg persze csak a Marék Veronika könyvet kellett olvasgatni. Másnap reggel a Maszat alszik már nagyobb siker volt, a mai Márton és Micike az autószerelő-műhelyben is bejött.Zsebi viszont szeretne minden nap több csomagot is kibontani.