Az a kicsi hó ami ugye leesett elég volt ahhoz, hogy a MÁV behaljon. Legalábbis a Nyugatiba tartó vonatok mindenképp nagyon lassan mentek reggel itt előttünk. Aztán a 7-óra 5 perces vonat úgy háromnegyed nyolc felé jelent meg előttünk és fél kilenckor is még itt állt. Valami váltóhiba lehetett. Egy ember mindenesetre roppant boldoggá tettek.
Zsebi a reggel nagy részét az erkélyajtóra tapadva töltötte és gyönyörködött az előttünk araszoló meg szobrozó szerelvényekben.
1 Comment
Vajon egy darab Zsebiboldogság kiegyenlítette a többezer utasboldogtalanságot a világegyetemes boldogságegyenletben?