SZTKs álmok

Érdekes a kapcsolatom az egészségüggyel. Kicsit stresszel most ez a sok mászkálás oda. Ez ugye abból is látszik, hogy kitaláltam, ma reggel a laborban kezdek éhgyomorra vérvétel és vizeletvizsgálat. Mit álmodtam? Azt, hogy egy hatalmas épületben bolyongok, a'la Kafka, keresem a labort (álmomban az egészségház hasonlított a régi áruházakra, mint a párizsi volt), kezemben meg Kubus üvegben a pisim. S valami nagyon eldugott sarokban, függöny mögött találtam végre meg a dokit, aki unalmában aludt. Ehhez képest persze a hugomnak volt igaza, aki szerint nem lehet elég korán odamenni sehova, hogy ne kelljen rengeteg nyugdíjassal együtt sorbaállni. Itt is így volt. Szépen megcsapoltak, biztos ami biztos alapon, s egy hét múlva végre megtudom a vércsoportomat.
Annak idején otthon szerettem a kórházazást, ha nagy ritkán szükség volt rá, mert anyu révén volt protekció. Esetleg reggel odaszólt ahova kellett, aztán mentünk, ő a fehér ruhájába bekopogott és mindenhova bemehettünk, s nem érdekelt a morgás. Kedvencem a röntgen osztály volt, ahol egy időben a kéztörésemi meg a fogaim miatt jártam párszor. A főorvos ugyanis nemcsak kinézetre volt olyan, mint Kojak, de még a hangja is erőst emlékeztetett Inke Lászlóra.
De most már felnőttem, egyedül kell szembeszállni az egészségüggyel. Azt hiszem, az elkövetkezőkben szerzek majd gyakorlatot. A végére biztos azt is ki fogom tapasztalni, mikor érdemes menni. De addig is sorbaállok, számot húzok és hagyom a nyugdíjasokat tombolni.

Hasonlók

4 Comments

  1. Valójában Knorros üveget vittem 🙂 De alig találtam, este még a Kubus volt a lehetőség

  2. az a postom megvan, amikor egy ilyen labor-akcional elfelejtettem rendesen racsavarni a kupakot a befottesuvegre es beraktam a retikulbe az egeszet? Vicces szitu volt:)