Mint kismama blogot. Igazából kicsit csodálkozom, mert az egy dolog, hogy
pár hónapja
ez az egyike a legfontosabbaknak az életünkben, de olvasgatva más anyuka-kismama blogokat azt hiszem nem igazán illek bele a nagy átlagba. Nem adok sok általános információt, csupán szubjektív történéseket, amik a terhesség alatt megesnek vélem. Nem vagyok egy érzelmileg kitárulkozós fajta, nehezen is menne itt a Babszemet különösebben becézgetni és ingyuli-pingyuli jelzőkkel írogatni róla, meg arról amit én érzek. Ez utóbbit egyébként is marha nehéz megfogalmazni, s itt könnyű giccsbe hajlani. Azt mindenesetre elhatároztam, hogy soha se fogok a gyerekem nevében blogot indítani, ahol első szám első személyben számolok be arról (mint öntudatos 2 hetes csecsemő), hogy anyu hányszor cserélt pelenkát alattam. Persze nem kizárt, hogy lesz egy nem publikus blogja a gyereknek, hogy a család is tudja, mi történik vele, de az még messzi van. Addig is jól viselem a meleget, kicsit dagad a lábam, holnap kiderül mennyire komoly a cukorkérdés, s ha minden jól megy 2 hét múlva kiderül végre, hogy Babszemjanka/ót hogy szólíthatjuk.
