A harmadik

Nos, ez a nap is eljött, 3 hónapos lett a Babszem. Már egyre több mindent tud. Ha a hasán van, függőlegesen nagyon jól el tud mászkálni. Lábbal, kézzel és hassal tudja előre lökni magát. Például reggelente rendszerint az ágy távolabbi sarkában Huba alatt ébred. Ma pedig még a játszószőnyegéről is lemászott, a parkettán találtam rá. A hátról hasra való fordulás a lejtős kanapén már nagyon jól megy, szinte rutinszerűen. Reggel ébredés utáni jókedvében lendületből még a kiságyában is hasra fordult, de a kézkivétel maga alól nem igazán sikerült. Hasáról hátára a múltkori óta nem perdült. Ha a hátán van, akkor meg féloldalra mozog, hétvégén az apja csinált róla egy sorozatot, ahogy szabályos félkört írt le nagy kapálózások között. Mert a keze-lába szinte meg se áll. Már most se egyszerű néha a pelenkázás, nem kevés rugást kaptam már, s vajon mi lesz, ha már többet mozog (pörög, forog, feltérdel, feláll stb.)? A kezét most már 95%-os biztonsággal tudja a szájába nyomni és elcsámcsog rendesen az öklén. A hangját meg külön örömmel használja, mostanában egész sokat, és sokáig "beszél", gyakorol különböző hangokat, s néha amikor mosolyog, gügyög is hozzá, alig várom már, hogy kacagás legyen ebből. Most éppen sétából visszatérve átalussza a születése időpontját: