Szerdán reggel ígéretükhöz híven megérkeztek a munkások 8-ra és nekiálltak szétkapni a lakást. Persze amiket elpakoltunk az még kevés volt, még jó sok mindent kellett eltenni az útból és nem volt egyszerű az első nap, amikor igazán fúrtak, faragtak és itthon voltam Zsebivel meg az emberrel. Szerencsére a gyerekszobát első körben nem bántották, aztán elmentünk plázázni, s mire hazaértünk már a nagyján túl voltak és be lehetett húzódni. Délután is jó nagy kört tettünk Babszemmel, s mire hazaértünk, az ember már egy adag takarításon túl is volt.

Csütörtökön már mentem dolgozni reggel, korábban, mint hogy Zsebi felébredt volna és megjöttek volna a szerelők. Babszemet is én vittem a suliba, s nagyon jól odaértünk mindenhova. Zsebi kicsit keresett persze, amikor felébredt, de aztán apával megnyugodott, aztán délelőtt megjött a nagyi is, na meg még ott voltak a bácsik, akik fúrtak meg faragtak. Zsebit egyébként nagyon foglalkoztatja a szerelés, úgyhogy szívesen nézte mit ügyködnek a lakáson. Sőt ebédelni is szendvicset akart, mint a bácsik, végül evett kenyeret ott mellettük, nagy komolyan, mintha ő is a brigád tagja lett volna.
Amúgy csütörtökön fél 2-re végeztek is a szereléssel. Lett meleg vizünk és fűtésünk, meg persze saját kazánunk, egy csomó rézcsövünk és piszkunk.

Egyébként két csapat dolgozott, a kéményesek, akik 3-an jöttek, nagyon profik voltak. Azt mondták hogy alig fél nap kell nekik és annyi idő alatt végeztek is, felszerelésük nagyon ott volt a szeren és saját szemeteszsákot meg partfist is hoztak, s takarítgattak maguk után. A gázosok többen voltak, kicsit szétszórtabbak, viszont volt köztük nagyon rutinos, hisz a házban már rengeteg lakásban dolgoztak, bár nálunk a többiekhez képest voltak extra kívánságok (több radiátor) és nehezített terep (a légkondi miatt), de azért megbírkóztak a helyzettel.

Pénteken már csak a takarítás volt az itthon maradottak (párom, anyukája és Zsebi) feladata, meg a hétvégén is pakolásztunk még egész sokat. Szombaton Babszem szülinapi buliba ment a délutánom azzal telt, hogy próbáltam Zsebit elaltatni, a többiek meg kiugrottak Szadára. Aztán persze a szunyókálásból nem lett semmi, mert Zsebi hétvégente nem akar semmiből kimaradni, tehát az, hogy alvással kiüsse magát órákra szóba se jöhet. Úgyhogy este 7 körül mentünk Babszemért, aki a sarkon bulizott az SZMK elnök fiánál (meg persze ott volt Zalán is, vele együtt mentek). Zsebi is azonnal feltalálta magát, mert voltak hatalmas kukás autók, Lego dögivel meg két kaméleon. Mi szülők meg közben kitaláltuk, hogy el kéne menni kirándulni 23-án, hogy megismerjük egymást. Kíváncsi vagyok mi lesz belőle.

Szerencsére a nagyi kedd délutánig maradt, nagyon sokat segített a takarításban, úgyhogy most már csak a könyveket kell visszapakolni a helyükre és szerintem nekem már karácsonyi nagytakarítást se kell végeznem. Maximum ablakot mosni a szobákban.